Lakossága: kb. 29 millió fő. A népesség etnikai szempontból igen összetett. Indoeurópai és mongolid típusú emberek egyaránt alkotják Nepál lakosságát, bőrszínük valakinek világosabb, valakinek pedig egész sötét.

A legfőbb népcsoportok: chetri, brahmin, magar, tharu, tamang, nevár, muszlim, kami, yadav, rai, gurung, damai, limbu, thakuri, dalit (kaszton kívüliek), sherpa! (igen, ez is egy népcsoport neve, nem pedig a hegymászókat kiszolgáló teherhordóké, ahogy tévesen szerepel a nyugati köztudatban), és még nagyon sok más.
Nepálban jelentős számú tibeti is él menekült státusban (állampolgárság nélkül), akik az 1959-es tibeti felkelés után menekültek ide.
A különböző népcsoportoknak gyakran saját nyelvük, szokásaik, ételeik vannak.

Régebben Nepálban is működött az indiaihoz hasonló kasztrendszer. Kasztoknak tulajdonképpen a különböző népcsoportokat tekintjük, és ezeken belül vannak kisebb alkasztok. Ma már a törvény kimondja, hogy minden ember egyenlő függetlenül az etnikai (kasztbeli) és vallási hovatartozásától. Az embereket egyáltalán nem zavarja, hogy a barátja, iskolatársa, munkatársa, szomszédja stb. más kasztból való, nincsenek olyan ellenérzéseik egymással szemben, mint pl. a magyar és cigány emberek között Magyaroszágon. Elfogadják egymás másságát és tiszteletben is tartják azt.
A kasztrendszer maradványai azért még most megtalálható az emberek életében: pl. házasságot még ma is zömében azonos kaszthoz tartozók kötnek. A falvakban általában egy kasztbeli emberek laknak. Az én falum, Dhampus régebben gurung falu volt, csak néhány évtizede költöztek be brahmin családok. Ez jól látszik a falu elhelyezkedésében: az alsóbb részeken élnek a brahminok, fent pedig a gurungok és dalitok.

A hivatalos nyelv a nepáli, amelyet mindenki ért és beszél, mivel a tanítási nyelv az iskolákban is ez, de rajta kívül még tucatnyi más nyelven is beszélnek.
A főváros Katmandu, az ország közepén a Katmandu-völgyben helyezkedik el kb. 1 milliónyi lakossal. Nagyobb városok még: Patan (Lalitpur), Biratnagar, Birganj, Bhaktapur, Pokhara, Nepalganj, Janakpur, Dharan.
A legsűrűbben lakott országrészek: a Katmandu-völgy és a déli Terai régió.

A lakosság 85%-a vidéken él és földművelésből tartja fenn magát. Nagyrészük szegény körülmények között él, csupán a városokban él egy szűkebb tehetős réteg, amely megengedheti magának a nyugati színvonalú életmódot. Ők főleg kereskedelemből, turizmusból és külföldi munkákból szerezték a vagyonukat.

Tudni kell, hogy Nepálban nagyon kevés embernek jut állás, így aki teheti (főleg fiatal férfiak) külföldre mennek hosszú évekre vendégmunkásnak többnyire az Arab-öböl menti államokba, vagy katonának az indiai vagy brit hadseregbe. Ez utóbbiakat hívják gurkáknak. Az általuk hazaküldött keresetek képezik Nepál fő valutabevételét és egyben megélhetési forrását.

Forrás: Welcome 2 Nepál