Vadászterületből világörökség
2010.04.17. 11:35
A Királyi Chitawan Nemzeti Park területén valaha lordok és szultánok irtották a ritka nemesvadakat. A gyakori vadászatok a hatvanas évek elejére majdnem kipusztították innen a tigriseket, a páncélos orrszarvúkat és a gaviálokat. Szerencsére az egykori vadászterületből nemzeti parkot alakítottak ki Nepálban.
Nepál a Föld egyik legtitokzatosabb országa, a Himalája óriási hegyvonulataiban megbúvó államot délről India, északról pedig Kína határolja. A királyság nyugati csücskében található a Királyi Chitawan Nemzeti Park, amely az eredeti lombhullató monszunerdők egyik utolsó képviselője a világban. A nemzeti park 1846 és 1951 között királyi vadászterület volt, 1962-ben rezervátumot hoztak itt létre a páncélos, vagy indiai orrszarvúk védelmére. 1973 óta nemzeti park, 1977-ben 932 négyzetkilométeresre bővítették. 1984-ben Világörökséggé nyilvánították.
Nepál nagy részét ugyan magas hegyek borítják, a Chitawan mégsem fekszik - még a legmagasabb pontján sem - 815 méternél magasabban a tengerszint felett. Pontosan a Danui-dombság és a Dhoram-, Narayani és Rapti-folyó vidékén, az indiai határ közelében található. Szubtrópusi klímája van, nyári monszunnal és évi 2400 milliméteres csapadékmennyiséggel.
A XX. század közepéig ez a terület gazdag nagyvadállománya miatt a vagyonos nemesség, különösen a Nepálban uralkodó Rana család kedvelt vadászterülete volt. A nagyszabású vadászatokra előszeretettel hívták meg a híres rókavadászokat, az angol főnemesség tagjait. Ezek az események általában ugyanúgy végeződtek, mint az, amelyet Lord Lilithgow brit-indiai alkirály számára rendeztek. A majdnem hetven napos hajtóvadászaton az igen előkelő társaság 120 tigrissel, 38 orrszarvúval, 28 leopárddal, 15 medvével és 11 krokodillal végzett, amelyeket az orruk elé űztek a hajtók. Szerencsére a Rana dinasztia megbukott és ezzel a nagy mészárlásoknak is befellegzett.
Azonban az állatállomány, főleg a nagyvadak tekintetében, akkorra már rendkívül megcsappant. Csupán néhány tigris és orrszarvú húzta meg magát a több méter magas elefántfűben. Az ötvenes években elsőként az orrszarvúak kerültek védelem alá, később tervezet készült a gaviálok védelmére is.
Ezek hosszú, karcsútestű édesvízi krokodilok. Hosszú, keskeny állkapcsukban legalább száz, tűhegyes fog található. Ez a törékenynek tűnő álkapocs ideális a halfogáshoz. Amikor elkap egy halat, a gaviál kidugja állát a vízből, s a zsákmányt úgy igazítja, hogy fejjel előre le tudja nyelni. A többi krokodilféléhez képest sokkal több időt tölt a vízben, hátsó lábai teljesen úszóhártyások.
Csak amikor a térséget nemzeti parkká nyilvánították, került az összes itt élő növény- és állatfaj biztonságba. A gazdag fauna legjobban elefánthátról figyelhető meg. A vastagbőrű állatok tetejéről először a messzi hegységek hófödte csúcsait pillanthatja meg a látogató. Ahogy egyre beljebb kerül az elefántfű tengerében, úgy bontakozik ki előtte a csodás élővilág. Szerencsére az állatok többsége nem tekinti ellenségének az elefántokat, ezért nem is bújnak el közeledtekor. A figyelmes vendég láthat indiai tátogatómadarakat, holló nagyságú szarvascsőrű madarakat, és, ha nagyon nagy mázlija van, akkor tigrist is. A páncélos orrszarvúkra valamivel könnyebb rábukkanni, minthogy ők nem annyira óvatosak, mint a csíkos bundájú nagymacska.
A szigorú védelem alatt álló állatokat, elsősorban a tigriseket, a gaviálokat és az orrszarvúkat titokban még ma is vadásszák, potencianövelőnek vélt szarvuk és értékes bundájuk, bőrük miatt. Ennek ellenére napjainkban ismét mintegy 400 páncélos orrszarvú, 80 tigris és körülbelül száz gaviál él a nemzeti park területén.
A Királyi Chitawan Nemzeti Park jelentőségét az adja, hogy itt található a világ egyik legnagyobb és eredeti állapotában megőrzött lombhullató monszunerdeje, valamint a második legnagyobb páncélosorrszarvú-állomány hazája. A növényvilágot 70 százalékban a szalfák képviselik, de fellelhetők itt a Roxburg-fenyők, illetve a paliszanderek is, a terület 20 százalékát elefántfű borítja. Az állatvilágban több mint 40 emlősfajnak ad otthont a park, köztük az eddig felsoroltak mellett olyan állatok élnek itt, mint az ajakos medve, a leopárd, a legnagyobb ma élő szarvasmarhaféle, az indiai bölény, nyest, méhészborz, mocsári hiúz, szambárszarvas, bengáliai tobzoska, tigrispiton és mocsári krokodil. A madarakból 489 faj van a Chitawanban: a szajkófélék, a guvatfürjek, Koromandel-parti kakukkok és még sokféle madár, rovar, rágcsáló menedéke ez a hely.
Forrás: Sulinet és képek Picture Museum of Nepal
|