XI. rész
2010.05.02. 09:29
Április 27.
A napkelte nyugodt, fenséges és káprázatos. Az ember áll, néz és gyönyörködik. Ilyen pillanatokban körbefon bennünket valami végtelen harmónia, s olyan dolgokra érzünk rá amit máskor hiába próbálunk megérteni. Elménk ott téblábol egy másik dimenzió határán, talán át is kukucskál a kerítésen. Aztán a csöndbe belebőg egy bivaly, a konyhába elkezdenek zörögni az edények, a magasztos gondolatokat felváltja a gyomor sürgető parancsa - de ezekre hajnalokra még sokáig visszaemlékszünk.
Lehet, hogy az indokoltnál kissé gyorsabb haladás mellett döntünk amikor az itt ajánlott egynapos pihenő helyett tovább megyünk. Pedig a Gangapurna gleccsere és a tövében található tó, meg a folyó túloldalán lévő izgalmas barlangnyílások adnának éppen programot, de hát akkor még úgy gondoltuk 19 nap alatt be kell fejezni a túrát - hitvány anyagi okok miatt - és ezzel a lépésünkkel megtakarítottunk egy értékes napot.
Így aztán rendületlenül nyomakodunk Letdar felé. Elhagyjuk a Marsiandi völgyét és lassan de biztosan föltornázzuk magunkat a hóhatárig. Balra a Tilicho-tó bújik meg a hasonló nevezetű csúcs tövében. Itt eddzenek a nepáli hadsereg katonái. Éppen ezért nem nagyon látogatható. Pedig szép vidék, legalább is a képeslapok alapján.
Jobbra a Chulu West villogtatja jégpikkelyeit. A tiszta levegőben csak karnyújtásnyira látszik a teteje, pedig majdnem elférne ide a Tátra legmagasabb csúcsa. (Keleti testvérével együtt ez is nyílt csúcs 6548 méteres magasságával.) A hegyoldal több helyen muszkovitból áll és a csillámpala köve versenyt sziporkázik a hóval. Déltájt elérjük Johny kunyhóját - ez egy szálloda neve - de elégedetlenek vagyunk a szálláslehetőségekkel és némi vita után egy házzal odébb állunk. Szerencsére a következő oldalvölgyben meghúzódó pihenőhely mindössze 2-3 kilométer így annak ellenére odaérünk, hogy a társaság egyes tagjain már kezdenek mutatkozni a hegyibetegség első jelei. Ilyenkor pihenni kell, hát pihenünk. Thorung Phedibe elindulni istenkísértés lenne. A legfontosabb útszakasz előtt nem szabad kockáztatni.
|