-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ -sikítottam fel
Reggel van. épp aludtam, miközben egy vizes tappacs a hasomra lépett, aztán csöndben a lábamra lefeküdt.
Amint felkiabáltam odajött Tara és Reena. Megkérdezték hogy mi a baj, majd elmondtam hogy kissé kellemetlen meglepetés volt a kutya. Majd elmondták, hogy ő a családhoz tartozik, és olyannyira szeretem, hogy át is neveztük Smartis-sá, hisz az én kutyám neve is ez volt otthon.
Smartis egy keverék kutya volt, középméretű, barna bundával, néhol voltak benne világosbarna szálak, foltok. 3 éves kan.
Nem tudtam visszaaludni, bár ha jobban belegondolok szégyellem magam, hisz mindenki frissen fennvolt, csak én szundikáltam. Ajita és Reene kinn dolgoztak a kertbe, várták már, hogy mikor kelek fel, hisz ki kell mennem a piacra, majd jönnöm kell haza, és itthon takarítani, hisz vendég jön hozzánk. Épp nyári szünet van, szóval sokat tudok segíteni otthon. Felkeltem, egy kissé koszos lavorban megmostam az arcom, a hajam összefogtam, és mentem reggelizni egy keveset. Az asztalon egy kis csésze, aminek a szép égkék színe le volt kopva néhány helyen, és egy szépen díszített tányér.
Megreggeliztem, és máris kimentem, és pár métert kellett sétálnom Ajitáékhoz, az utolsó pillanatban már futottam, de volt egy kis bukkanó és...
-Oh my God! OOOh no..  (Istenemm neee..) - Vágtam durcás arcot, amint láttam hogy egy pillanat alatt a földön csücsülök. Felálltam, majd mentem tovább, odaértem Ajitáékhoz. Hátra néztem. A házat még láttam, de a nagy fű eltakarta. Odamentem Reenaékhoz.
-Good morning Ajita and Reena! I woke up, Can I go to the market? (Jó reggelt Ajita és Reena! Felkeltem, mehetek a piacra?)
-Good morning - szólalt meg Reene ( Jó reggelt!)
-Hello Jalaja! What's up? (Helló Jalaja! Hogy vagy?)
-Oh thanks, I'm fine!
-You can go to the market this gave the friuts and vegetables. (Elemhetsz a piacra-ezzel ideadta a terméseket)
-Okay! (rendben)
Ezzel elmentem vissza a házhoz. Tara adot kosarakat amiben kivihetem.

Tanuj segítetett elvezetni a piachoz. Olyan furcsa pillangók repgedtek a 10 perces séta mentén a hasomba.. Bizseregtem, és majdnem elestem. De nem érzek semmi mást..Olyannyira nehéz volt a mezőgazdasági termés, hogy éreztem nem bírom tovább. De aztán csak kibírtam, odaértünk. Rengetegen votlak, találtunk helyet. Oda letelepedtem. Kiterítettem két pokrócot, amire ülök, a másikra teszem a gyümölcsöket és a zöldségeket. Elég forgalmas volt a nap, voltak vásárlók, és elég szép terményeket vittem, szóval..jó volt minden. Aztán megláttam valamit, nem tisztán, de ...jéé ott..aazzz???